Nos, már jó pár éve gyüjtögetem kis mániáimat arra az időre, amikor a saját gyermekem nevelhetem. Az egyik ilyen mánia a mese. Véleményem szerint a mese nagyon fontos egy gyermek nevelésében, ugyanakkor nem mindegy milyen mesét olvasunk vagy mesélünk neki, esetleg néz a tévében. Minél több lehetőséget kap a gyerek, minél többféle mesével ismertetem meg, annál nagyobb élettapasztalatra tehet szert akár gyermekfejjel is.Tudatosan szeretném nevelni a gyermekemet és mivel óvónő vagyok, tudom, hogy így fejleszhetem a beszédkészségét, lelki fejlődését ... na de vegyük szépen sorba, bővebben és bizonyítékokkal :)
1. A mese beavatás
Nők Lapja - Schäffer Erzsébet:
Az ember életében talán a mese, a mesélés az elsõ „beavatási szertartás”. Útmutató. Mert segíti lelki fejlõdésünket. A mesék azt sugallják, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti.
Bruno Bettelheim nagyszerű könyvében, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek – érdemes elolvasni! – számtalan meselemzéssel bizonyítja, hogyan segíti lelki fejlődésünket a mese. Így ír: „…utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását, és hogyan találja meg helyét az életben. Ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van szüksége jelleme fejlesztéséhez. A mese azt sugallja, hogy a boldog és tartalmas életet bárki elérheti – de csak akkor, ha nem futamodik meg a veszélyek elől. Mert az igazi indentitáshoz csakis rajtuk keresztül vezet az út. Azt is ígéri, hogy ha valaki elindul ezen a kockázatos úton, a jóakaratú hatalmak megsegítik, és végül eléri célját. De arra is figyelmeztet, hogy a gyávákra és kishitűekre, sivár élet vár...”
PErsze, hogy mikor történik az igazi beavatás, azt nem fejtettük meg. De hogy a mai fiatal ember vágyva vágyik igazi szertartásokra, nyomukban a megmérettetésre, bemutatkozásra és elfogadásra, s ezt nem szégyelli – ez talán kiderült.
2. A mese, mint gyógyító erő
A mese egyik terápiás értéke abban rejlik, hogy minden történet az egyensúlyhoz (egészséghez) vezető utat mutatja meg, mégpedig azzal a felhívással, hogy nem megszenvedni kell az egyensúly megbomlását, hanem helyreállítani. A történetekben megtalálhatók a gyógyuláshoz és a testi folyamatok egyensúlyának fenntartásához szükséges tanítások. A mesei utat végigjáró mesehősök (és a gyógyulást keresők) legfontosabb feladata épp az, hogy elpusztítsanak valamit a világból (a szervezetükből), ami nem odavaló, vagy visszaszerezzék azt, ami valaha odavaló volt. Eme küzdelem szimbolikus formája az égitestrabló (vagy nőket zsákmányoló) sárkányok meséje: a hősnek vissza kell hoznia a Napot, a Holdat és a csillagokat a helyükre, és ezzel egy időben el kell pusztítania az égitesteket veszélyeztető sárkányokat. Vagyis a mese nem azt állítja, hogy azt, amit elveszítettünk, elég visszaszerezni, hanem azt, hogy maradéktalanul le kell számolni azzal, ami veszélyezteti egészségünket. Ha megkegyelmezünk az utolsó feje épségéért könyörgő sárkánynak, kiengedjük a kezünkből életünk fonalát, s úgy járhatunk, mint a próbák teljesítése közben hibát vető két nagyobb testvér, akiket a boszorkány kővé változtat, azaz cselekvésképtelennek nyilvánít, megfosztva őket az út bejárásának lehetőségétől.
3. A mese fejleszti a gondolkodást
A mesék a gyerekek gondolkodását jelenítik meg, és érthetővé teszik számukra a világ működését. A jó mese tartalmazza azokat a konfliktusokat, amelyekkel a gyermeknek meg kell küzdenie. A gyermek, azonosulva a mesefigurákkal, saját problémáit éli meg a mesével, és - a legfontosabb - a mesehős diadalával ezeknek a problémáknak, és szorongásainak oldására is talál. A szülő a mesemondással jelzi gyermekének, hogy ismeri a problémáit, és segít a mesék által megoldani azokat. Fontos, hogy minél több mesét ismerjen meg a gyermek, hogy rátalálhasson arra, amely leginkább az ő problémájához illik. Viszont ezt a mesét hadd hallja annyiszor, amennyiszer csak akarja.
Fontos az is, hogy a mese csonkítatlanul jusson el a gyerekhez. Minden elem lényeges szereppel bír a szorongások oldásában, így ne változtassunk a "brutális" részeken. A mese azt tanítja, hogy kellő erőfeszítéssel le tudjuk győzni a gonoszt, fontos tehát, hogy meghagyjuk a gonoszt teljes valójában. A mese akkor léphet leginkább kapcsolatba a gyermek lelkével, ha a gyermek által megjelenített képekben rajzolódik ki. Nem érünk el tehát ugyanolyan hatást, ha a tévében nézzük ugyanazt a mesét. A belső képek a kulcsai a szorongások, problémák oldásának. A gonosz részeket a gyermek épp csak annyira jeleníti meg magának, amennyire még képes feldolgozni. Ezzel ellentétben, a televízió képernyőjén a gyermek számára feldolgozhatatlan sebességgel következnek egymás után a képek, és nem megy végbe a belső képalkotás. A gyermek még ingerültebb lesz.
4. A mese fejleszti a beszédkészséget
Már akkor mesélhetünk a gyermekünknek, amikor még nem is beszél. Elmondhatjuk este, hogyan telt a napja, később mondhatunk neki állatmeséket, melyekben ő is az állatcsalád tagja, majd 3-4 éves korban következhetnek a népmesék, tündérmesék. A mese fontosságával kapcsolatban nem utolsó szempont az sem, hogy így megszerettetjük gyermekünkkel a könyveket, az olvasást. A mese gyerekeink mindennapi lelki tápláléka. Azok a gyerekek, akik mindennap hallanak mesét, az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azokat, akiknek ez nem jutott osztályrészül.
Összegezve, hogyan meséljek hatékonyan:
· Elsődleges szempont az, hogy ha mesélünk gyermekünknek, minél többet, népmeséket, kép nélküli könyvekből. A képeket a gyerekeknek saját maguknak kell elkészíteniük, ez a lényeg.
· A felolvasott mese mellett nagyon jó, ha fejből is mondanak a szülők meséket a gyerekeknek, mert ennek a mesélésnek a hangulata semmivel sem pótolható, ezenkívül erősíti a szülő és a gyerek kapcsolatát, sőt ezek a kitalált mesék talán még a szülőnek is jót tesznek
· Meséljünk együtt, a gyerek és a szülő közös történetei
· Minél kisebb a gyermek, annál könnyebb dolga van a szülőnek, mert a mese, a beszélgetés, az éneklés, a versmondás, a játék összemosódik.
· Olvasson fel gyermekének néha akkor is, ha már a gyermeks tud olvasni.
· Lapozgassanak, nézegessenek együtt könyveket.
· Beszélgessenek az olvasottakról.
· Vigye el könyvtárba, könyvesboltba.
· Lássa a gyermek, hogy mások is olvasnak.
· Legyen a könyv megbecsült ajándék a családban.
Meséskönyvek, amik szerintem jók:
- Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő sorozat
Bogyó és Babóca sorozat
- Marék Veronika: Boribon sorozat
- Gazdag Erzsi: Mesebolt
- Zdenek Miler: Kisvakond sorozat
- Bálint Ágnes: Mazsola
A szitakötők szigetén
Brúnó kapitány
Jó éjszakát, Maci!
- Paulovkin Boglárka: A katicabogár elveszett pöttyei
- Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
- Tilde Michels: Guszti maci kalandjai
- Ondrej Sekora: Hangya Peti
- Max Bellinger: Manómese
- Magyar népmesék
- Székely népmesék
- Palóc mese-beszéd (mesék betűre, képre és emberi hangra)
- Timár Ádám, Mester Kata: Mindjárt éjfél
- La Fontaine meséi
- Andersen meséi
- Móra Ferenc: A gavallér zsiráf
Dióbél királyfi
- Telegdi Ágnes: Barnabás meséi
- Benedek Elek meséi
- Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér
Berzsián és Dideki
A manógyár
Hapci király
- Grimm mesék
- Zelk Zoltán : Égig érő körtéfa
A három nyúl
- Marék Veronika: A csúnya kislány
A barátságos harapófogó
Laci és az oroszlán
- Kormos István: Vackor sorozat
- Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
- Móricz Zsigmond: Iciri piciri
A török és a tehenek
- Fodor Sándor: Csipike sorozat
-Alona Frankel: Bilikönyv
- Eric Carle: A telhetetlen hernyócska
Utolsó kommentek