Érdekes cikkre találtam az egyik siteon, amivel teljesen egyetértek.
Szülőnek lenni = gyermeked abból tanul, amit lát.
...mikor elolvastam rögtön villámként hasított belém az a felismerés, hogy ez a versike is arról szól, hogy milyen fontos az, mit és hogyan mondunk gyermekünknek szavainkkal, mondatainkkal és testbeszédünkkel.
Gyermeked abból tanul, amit lát
Ha a gyermeked együtt él a kritikával,
megtanulja a bírálgatást.
Ha a gyermeked együtt él a gyűlölettel,
megtanulja a háborúzást.
Ha a gyermeked együtt él a félelemmel,
megtanulja a szorongást.
Ha a gyermeked együtt él a szánalommal,
megtanulja az önsajnálatot.
Ha a gyermeked együtt él a nevetségességgel,
megtanulja a félszegséget.
Ha a gyermeked együtt él a szégyennel,
megtanulja a bűntudatot.
Ha a gyermeked együtt él a megértéssel,
megtanulja a türelmet.
Ha a gyermeked együtt él a buzdítással,
megtanulja mások megbecsülését.
Ha a gyermeked együtt él a dicsérettel,
megtanulja mások megbecsülését.
Ha a gyermeked együtt él a jóváhagyással
megtanul szeretetre lelni a világban.
Ha a gyermeked együtt él az elismeréssel,
megtanulja, hogy céljai legyenek.
Ha a gyermeked együtt él az önzetlenséggel,
megtanulja az önzetlenséget.
Ha a gyermeked együtt él az őszinteséggel és méltányossággal.,
megtanulja az igazságot és a jogszerűséget.
Ha a gyermeked együtt él a biztonsággal,
megtanul hinni magában és környezetében.
Ha a gyermeked együtt él a barátságossággal,
megtanulja, hogy a világ egy olyan hely ahol jó élni.
Ha a gyermeked együtt él a nyugodt derűvel,
megtanulja, hogyan találjon lelki békét.
Dorothy L. Nolte
Érdemes lenne elgondolkozni a versike sorain!!!!
Utolsó kommentek