Bizonyára sokan ismerik, sőt már én is nem egyszer említettem A suttogó titkai 1-2 című könyvet. Tudom, hallottam, hogy sokan kritizálják ezt a könyvet, azzal magyarázva, hogy az amerikai elvárásoknak megfelelően lett írva és, hogy az európai elvárások mások. Hát én nem egészen értek egyet ezzel, mivel szerintem attól függetlenül, hogy európában vagy Amerikában élek, mindenképpen az az elvárásom, hogy minél jobb legyen a babámnak és nekem is. Mindketten egyformán fontosak vagyunk, mert azzal, hogy Édikém megszületik, és én anya leszek, nem szűnök meg nőnek, feleségnek és esetleg dolgozó nőnek lenni. Mindemellett szeretném Édikémnek, majd a legjobbat nyújtani. Aki esetleg nem értené miről beszélek, akkor egy egyszerű példát hozok fel: Mostanában sokan azt vallják, hogy a babának a mama közelében a legjobb és éppen ezért (szerintem inkább kénylemből) a saját ágyukba szoktatják csemetéjüket! Szerintem ez egy óriási baromság!! (már bocsánat a kifejezésért) Véleményem szerint a babának is kényelmesebb, ha a saját ágyikójában, a megszokott kicsi kuckójában szokja meg az alvást, és a maminak és a papinak is jobb, ha a hitvesi ágy, hitvesi ágy marad!! Így nem áll fent annak a veszélye (mint bizony rengeteg esetben), hogy a gyerek megszületésével a párok élete megváltozik, eltűnik a szenvedély és mindaz ami forrón tart egy kapcsolatot. Nem szeretném ha Édike születése után a férjem egy tejszagú anyát látna bennem, hanem azt a nőt, akibe annak idején beleszertett és feleségül vett.
Íme néhány nagyon jól összegzett fontos felfogás a könyvből, amivel teljesen egyet kell, hogy értsek!!
Napirend A napirendre szoktatásra dr.Spock óta mindenki úgy tekintett, mint valami rettenetes dologra. Szüleink idejében ugyanis még szigrú, óra szerinti napirendhez szoktatták a babákat: három-négy óránként mindig ugynabban az időpontban evés, mindig ugyanakkor alvás, és ha netalán szegény baba kicsit korábban éhezett meg, akkor is ki kellett várni a következő etetési időpontot. Ezzel szemben Tracy Hogg azt mondja, hogy a dolgok sorrendje számít. Az általa 4É módszernek elnevezett rendszer szerint az evés (Étkezés) után mindig játék (Ébrenlét) kell, hogy következzen, majd jöhet az alvás (Édes álom), és ekkor jut idő végre magunkra (Én). Ez a módszer az első hónapokban jól követhető, és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy az anyuka se vesszen el teljesen a teendők tengerében és a baba is jólérezze magát. Ha idő előtt megéhezne (pl. növekedési ugrás miatt), a játékidőben kedvére ehet, és nem következhet be az, hogy evés után elalszik, aztán felkel és megint éhes, de megint bealszik szopizás közben. Számára is jó, hogy az alvásidőre kifárad és kevesebb gond van az elaltatással, hiszen pontosan tudja, mikor kell elaludnia és már eléggé fáradt is akkorra.
Hiszti és kisgyermekkor A kisgyermekkori akaratoskodás, rossz szokások és hiszti kezelése tekintetében is sok jó gondolatot közöl a Suttogó titkai. Például azt, hogyan segthetjük gyermekünket az önállósodás útján. Sok anyuka hajlamos mindenben segteni a gyereknek, megmutatni, mit hogyan csináljon, játék közben is folyton a segítségére sietni, ha elakad valamiben. A könyvben jó leírást találhatunk arról, miért érdemes hagyni, hogy a gyerek egyedül oldjon meg dolgokat, miben és hogyan dönthessen már egészen kicsi korban egyedül a gyerek milyen feladatokat bízhatunk rá, és hol vanaz a pont, ahol már közbe kell lépnünk. A hisztiről és az akaratoskodásról a magyarázatok mellett remek esettanulmányokat is olvashatunk.
Az ÁBCD módszer A könyv azt tanácsolja, bármilyen problémánk adódik a gyermekkel kapcsolatosan,először is: Á: Álljon félre!, azaz figyeljük meg a gyermek viselkedését, próbáljuk eg kiderteni az okokat. Utána: B: Bátorítsa!, azaz igyekezzünk elérni hogy a gyermek magától megoldja a problémát, és rájöjjön a helyes megoldásra. ezután könnyítsük meg a pici helyzetét és megoldást azzal, hogy csökkentjük a feléje irányuló ingerek és terhek számát, ezt ő úgy nevezi: C: Csökkentsen! Ha pedig sikerrel jár: D: Dicsérjen!, azaz azonnal dicsérjük meg.
Alvás: a Suttogó módszer A Suttogó titkait a legtöbben az elalvásra szoktató módszer miatt veszik meg. A módszer lényege, hogy a babának meg kell tanulnia egyedül elaludni. A módszert nem szabad 8 hónapos kor alatt elkezdeni, de felhívja a figyelmet arra is a írónő, hogy túl sokáig se várjunk, mert egyre nehezebb lesz az átszoktatás és egyre tovább tart majd.
Az egészen kicsik számára azt javasolja, hogy mikor mi magunk is mennénk lefeküdni, előtte vegyük ki a kicsit a kiságyból és félálomban etetssük meg, így valószínűleg éjszaka is később éhezik majd meg és nem fog az éjszaka közepén felkelteni bennünket. Ez az ún álometetés, ami van, akinek beválik, van akinek nem. Az újszülötteknél, 3-4 hónapos korig általában jó (de ismerek olyan babát is, akinél nem működött), amikor már a fogzás is elindul és megzavarhatja az álmát.
8 hónapos kor után következik a tutinak mondott módszer, amely nagyjából a következőképpen néz ki: este ugyanabban az időpontban és ugyanazzal a szertartással körülvéve előkészíted az alvást (vacsora, fürdés, mese, puszi), lefekteted az ágyba a kicsit. Ha sír, megnyugtatod, de nem veszed ki az ágyból. Ha feláll az ágyban, visszafekteted a helyére. Mindezt addig, amíg nem alszik el. Ha éjszaka felébred, ugyanez az eljárás érvényes: nem szabad kivenni, simogatni lehet, megnyugtatni, visszafektetni a helyére, amíg el nem alszik.
Az első éjszaka kitartó gyerek esetén akár másfél-2 óráig is eltarthat, mire álomba szenderül, de ez az időtartam éjszakáról éjszakára csökken majd, míg végül a kicsi át nem alussza az éjszakát.
Most egyenlőre ennyi, de szeretném majd ezeket a kis összefoglaló gondolatokat folytatni!!
Jah és egy videó arról, kb. hogy fogok én is szülni! Anya nézd végig!!!
Utolsó kommentek