Ahogy a címben írtam, már nem tudom hanyadik napon vagyok. Iszonyúan elviselhetetlen ez a várakozás, a hangulatomról nem is beszélve. Türelmetlen vagyok, nincs kedvem semmihez és mint egy dacos kislány akinek semmi sem jó ugrálatom a drága férjemet. Na jó valljuk be, azért ki is használom a helyzetet, és még meg is játszom magam kicsit, mert tudom most úgysem mond semmire se nemet. Sőt, nagyon aranyos, jobban törődik velem, mint valaha és látom, mennyire várja már ő is, hogy kiderüljön sikerült e vagy sem. Esténként a hasamra teszi a kezét és nagyokat sóhajtozva kérdezi: Van ott valaki? Bár tudnánk már a választ, olyan jó lenne!

    Mióta megtörtént a felfecskendezés, a melleim komoly átalakuláson mentek keresztül. Eleinte csak a mellbimbóim duzzadtak meg, aztán már fájni kezdtek és annyira kihegyesedtek, hogy néha attól félek átlyukasztják a melltartómat. A tegnap pedig mikor belenéztem a tükörbe, nem hittem a szememnek! A melleim akkorák lettek, mint két kisebb sárgadinnye, nekem, pont nekem, aki, 13 éves korom óta azért panaszkodok, hogy kicsik a cicijeim. Életemben először vagyok megelégedve a melleimmel, nagyok, kemények és majd kicsattannak (csak ne lennének ennyire érzékenyek, és ne fájnának a bimbóim). Nah, szóval, nem tudom, miért nőttek így meg, szeretném azt hinni, hogy ezek már a terhesség első jelei, de attól félek, hogy csak a progesteron hatása. Próbáltam erre rákeresni a netten, de az Utrogestan gyógyszer mellékhatásainál semmi ilyesmi nem szerepel. Az egyetlen mellékhatás a csalánkiütés, vagy viszkető bőr lehet. Az meg is van, mármint a viszkető bőr!

    Még ki kell valahogy bírjak 7-8 napot, hogy választ kapjak! ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

   Olvastam a napokban egy könyvet, a címe A sellő legendája. Nagyon tetszett, az este az utolsó 100 oldalt sikerült végig is bőgjem. Kölcsön kaptam a könyvet, de megveszem magamnak is és lehet Anyának is. Muszáj elolvassa ezt a könyvet ő is és ajánlom minden nőnek, aki belefáradt a hétköznapokba és nem tudja merre induljon, hogy újra önmagára lelejen. Kedvenc mondatom a könyvből: "Vannak dolgok az életben, amiket nem kell elmagyarázni, amikor egyszerre minden a helyére kerül."

Nah megyek enni, mert azt most nem hanyagolhatom el, fő a rendszeresség!