Hol a gólya?

   Már megint nem írtam pár napja, de az az igazság, nem sok minden történt mostanában.    Szerdán nem tudom miért, de rámtört a pesszimizmus, és szinte biztosra vettem, hogy nem sikerült terhes maradjak ebben a hónapban. Okom nem volt ezt a következtetést…

   Ahogy a címben írtam, már nem tudom hanyadik napon vagyok. Iszonyúan elviselhetetlen ez a várakozás, a hangulatomról nem is beszélve. Türelmetlen vagyok, nincs kedvem semmihez és mint egy dacos kislány akinek semmi sem jó ugrálatom a drága férjemet. Na jó…

   Nem volt leszívás, de volt felfecskendezés. Sebaj, így is jó, csak eredménye legyen. Később írok, de most szaladok az ágyba, mert a zuram mindjárt itt van a kajával és azt mondta nem akar az ágyon kívül sehol sem találni :D. Olyan édi, hogy így vigyáz…

   Azt hiszem, kinőttem a bőrömet! Nem tudom mi van, de sehogy sem férek bele, izgatott vagyok és egyfolytában vakarózok. A tegnap délután felhívtak a korházból és közölték, hogy mivel az a hatalmas tüszőm félő, hogy szétreped, az orvosom úgy döntött, nem vár…

   Az utóbbi két napon nem írtam, mert nem igazán volt mit. Hétvége volt, a korházba nem kellett menjek, így hát az én bébikémmel két teljes napot lustálkodtunk és csak egymással foglalkoztunk. A sok hormonos gyogyinak kezdenek mellékhatásai lenni (feszült vagyok,…

   Ma csak este kellett menjek a korházba fél 7-re. Estig a házban matattam, aztán 6 körül elmentem a napi vizsgálatra. Nem tudom az injekciók hatásától vagy mitől, de a buszon a korházba menet nagyon rosszul éreztem magam, fájt a hasam, felvoltam puffadva és hányingerem…

   Sajnos ma már nem ment minden olyan rendben, ahogy azt reméltem. Reggel beadtam magamnak a szurit (a reggeli nem stimuláló, hanem a tüszők szétrepedését gátolják), de amilyen kis butus vagyok, állva szurtam meg magam. Ez rossz ötlet volt, mivel a hasamon a bőr kifeszült…

Teljesen jó kedvem van! Ma megint voltam ultrahangon es hormonvizsgálaton és a dolgok jobban nem is állhatnának. Peték, méhem, tüszők, minden OK, hormonszint is remek (ezt onnan tudom, mert megint telefonáltak a korházból). Az egyetlen dolog, ami kis árnyékot vettett a mérhetetlen…

Tegnap végre megjött percre pontosan a ciklusom. Mondanom sem kell, mennyire örültem neki, juhhé, végre kezdhetjük a lombikprogramot. Átmentem sógornőmhöz, mivel ő jól beszél franciául, és felhívtuk a korházat. Kaptam is egy időpontot vasárnap reggelre (mára). Egyenlőre nem sok…

November 3.-án kellett menjünk férjemmel az utolsó lombikprogram előtti megbeszélésre. Ez nem az orvossal volt, hanem egy úgynevezett tanácsadóval, aki felvilágosított bennünket a lombikprogram menetéről, aláiratott velünk egy köteg papírt és felkészített az előttünk álló…

A jó Isten úgy adta, hogy a férjem sikerült sógornőmékhez kijöjjön Belgiumba, és itt kezdett el dolgozni. Én nem követtem őt csak 6 hónappal később, mivel az otthoni munkám júniusig még Erdélyhez kötött. Azért írom, hogy a jó Isten akarta így, mert itt úgy látszik a…

A korházban megkérdeztem a dokitól, mi lehet a vetélésem oka, mire azt felelte, az első terhességnél nem kell keresni a vetélés okát. Mondanom se kell, el ez a válasz engem nem elégített ki, és minden eddigi bizalmam a dokim iránt elszállt. Ezután 3 hónap ujabb…

A férjem és én 7 éve vagyunk házasok. Mivel, akkor még nagyon fiatalok voltunk, nem akartunk rögtön gyereket. Emlékszem apósom a lagziban megkérdezte: Nah és mikor lesz unoka? Mire én azt válaszoltam: 5 éven belül semmi képpen se. Most már bánom ezt a kijelentést, de ki gondolta,…